Felemás Fapapucs

Hazafelé, a hosszú autóúton volt időm bőven gondolkodni a hétvége eseményein. Ambivalens érzéseim vannak a Holland hétvégét illetően. Az autó még mindig nem tökéletes, de már sokkal jobb az érzet, mint a Nordschleife után.

Üdvözöltem egy régi ismerőst

2015 után ismételten Zandvoortban versenyeztem, akkor kategória győzelmet ünnepelhettem még a dízel Seat Leonnal. Mikor megérkeztünk a pályára, egyből magával ragadtak a régi emlékek és olyan volt, mintha három év helyett három hét telt volna el. Karakteréből fakadóan, nagyon kedvelem a holland pályát, plusz, ha mellé vesszük azt, hogy egy tengerpart mentén terül el, akkor egy igazán érdekes koktélt kapunk.

Bíztam a javulásban

Az első szabadedzés után bíztató jeleket kaptam az autótól. Nagyon használt gumikkal mentem és én is hagytam jócskán a pályában, ennek ellenére is csak bő másfél másodpercre voltam az első helyzettől, ami reményt keltő volt a hétvége hátralévő részét illetően. A második edzésre drasztikusan állítottunk az autón, ami meg is bosszulta magát. A Cupra hátulja nagyon ideges lett és folyamatosan ellent kellett kormányoznom, hogy ne álljak keresztbe a kanyar kijáratokon.
Az edzés végeztével visszaállítottuk az autót az első szabadedzésen használt beállításokra és nekivágtunk az időmérőnek.

Semleges Vasárnap


Az első időmérő csalódás volt. Messze elmaradt a köridőm attól, mint amit számoltam előre, mondván, hogy új gumin bármi történik, legalább egy másodpercjavulás várható. Elrontottuk, hogy nem raktunk fel új gumit a szabadedzéseken és emiatt használt gumira lőttük be az autót, tudtunkon kívül.
A verseny olyan igazi első futamos volt. Érezhető volt a legtöbb versenyzőn, hogy tartalékolja az autóját a következő futamokra, persze csak az első körben történt Hyundai-os baleset után.

Széles vásznon Michelisz és Müller
 

Sokan kérdeztek, hogy mit gondolok az ő balesetükről. Alapvetően a túraautózáshoz hozzátartozik az, hogy össze-össze koccannak az autók. Az ennek eredményeként eltört alkatrész és emiatt nagyobb baleset egyértelműen versenybaleset, az én olvasatomban.

Érzelmi hullámvasút Pünkösd Hétfőn

A második időmérő is sikertelennek mondható, megint csak nem tudtunk mit kezdeni az új gumikkal, ami nagyon bosszantó volt. Az első verseny első pár körében érezhető volt, hogy meg van a tempónk, ami aztán folyamatosan elfogyott, a gumik elmelegedtek és a sikertelen előzési kísérletem után (Mato Homola) már csak a vonatozásra maradt idő. A második futam Hyundai üldözéssel telt, csúnyán le voltak fogva a koreai márkát használók, ennek eredményeképpen az élmenőkkel csatázhattunk, ami egy különleges élmény volt. Sokat lehet tanulni ilyen szituációkból!


Egy hónap múlva Vila Real

Van egy kis szusszanás, aztán nekifeszülünk a Portugál utcai pályának, ahol eddig két pole pozíciót is bezsebeltem még az ETCC-ben. Érthetően kedves lesz nekem a helyszín. Bízom benne, hogy ismét elérhetőek lesznek a Hungaroringen elért pozíciók, mindent meg fogunk tenni az ügy érdekében!